A Ceausescu uralma idején minden létező eszközt felhasznált, hogy ne gyűljenek össze a zarándokok pünkösdkor. 1950-ben például motoros versenyt rendeztek a kultikus helyes. Egy évvel később elköltöztették a ferences papokat és egy idős plébánust helyeztek a kegytemplomba. Ebben az időszakban kevesen vettek részt az ünnepen, kollektíven nem de egyénileg bárki részt vehetett az ünnepségen.  A 70-es évektől ismét tömegével érkeztek a hívek Csíksomlyóra, de zászlókkal, jelképekkel nem rendezhették meg a körmenetet. Kis csoportokban pap nélkül végigjárhatták a zarándokutat, de a hagyományos körmenet tilos volt. Milyen búcsú az, amelyben nincs körmenet? – méltatlankodtak a ferences papok, és megtalálták a megoldást: a tiltás ellenére pünkösd szombatján a  Szent Péter plébánia körül, a falak mögött tartották meg a körmenetet.  Csíksomlyó kultusza újjáéledt: 1980-tól évről évre többen jöttek pünkösdkor, a templom már kicsi volt, ezért több csoportban vettek részt a hívek a miséken. 1990-ben tartották az első szabad búcsút, ekkor volt ismét Márton Áron után püspök vendége az eseményeknek. A búcsújárás fél évezredes rendje megmaradt ma is.  Azóta is minden évben Pünkösd napján elindulnak az emberek, hogy kegyeletüket tegyék Szűz Máriának.

Az emberek ilyenkor hihetetlen dolgokra képesek a hitükért. Vannak, akik képesek több napig szinte pihenés nélkül (hogy időben ott legyenek), több száz kilométert is gyalogolni. A nagy napokon minden menetrend szerint folyik:

Június 2.-án (péntek) 19 órákor- nyitó szentmise.

Éjszaka virrasztás a kegytemplomban.

Június 3.-án (szombat), pünkösdi nagybúcsú.

Szentmisék: 7, 8, 19 órákor a kegytemplomban

12 óra 30-tól ünnepi szentmise a Hármashalom-oltárnál.

Éjszaka virrasztás kegytemplomban.

Június 4.-én (vasárnap), pünkösd ünnepe.

Szentmisék: 7, 8, 10³⁰, 19 órakor a Kegytemplomban.

Június 5.-én (hétfő), pünkösd másnapja

Szentmisék. 8, 10³⁰ , 19 órakor a Kegytemplomban.

Változnak az idők és változnak a szokások, de ezen a helyen mintha nem fogna az idő kereke. Minden úgy van minden évben, mint előtte. Bár apró változások akadnak, amik ha kell, hanem jönnek maguktól. Idén jobban ügyeltek a biztonságra, mint eddig. Több volt a rendőr, akik figyeltek, hogy ne történjen baj. Nehezen is jutottunk át az ellenőrzésen, hogy elfoglaljuk a szállásunkat ebben talán az is akadályozott minket, hogy a biztosúr nem igazán értette, hogy minket már várnak kegytemplomnál; mi pedig egy egész napos út után eléggé fáradtak voltunk, a magyarázáshoz nehezen ugyan de sikerült. Miután elfoglaltuk helyeinket jöhetett a szokásos bámészkodás. Már szerencsére volt kürtöskalács, amire azonnal rákaptunk, (isteni volt). A Kegytemplomban már mozdulni is nehezen lehetet úgy 6³⁰ óra tájban, mindenki várta misét meg persze a holnapi napot. Másnap reggel 6-kor harangozásra ébredtek az éberekkel és a korán kelők. Ébredezés után jöhetett a sopingolás ugyanis már több száz árus, lepte el a főutcát, áruikat mutogatva, ahol a közlekedés már kora reggel nagyon nehéz volt, hiszen elindultak az emberek a Hármashalom-oltárhoz. De a menetelés sem hétköznapi módon zajlik. Az emberek olyan sorrendben mennek fel a nyereghez, ahogy 1567.-ben a harcba indultak. Az a falu lakói mehetnek fel elsőször, ahonnan elkezdtek gyülekezni a csatába az emberek majd a toborzás sorrendjében, vonulnak tovább. Alfalviakat a gyergyóiak falvak lakói követik, majd a felcsíki települések vonulnak fel, Alcsík, Felső-Nyárád, Sóvidék hívei következnek, leghátul pedig a gyimesi és a moldvai csángók haladnak a menettel.  A különböző falukból érkezők zászlókkal, keresztaljakkal jelzik, honnan jöttek, és a menet közbeni éneklést csak a csengettyűk, és kolompok hangja töri meg melyeket a székelyek keltik életre, a dallam Szent Antal nevét idézi..  Az ide érkezők több út közül választhatnak melyiken, indulnak fel. 1. A „történelmi úton” vagy más néven, a zarándokúton, ahol a csatába vonuló sereg is felment. Itt több helyen megállnak imádkozni a kereszteknél. 2. A Kordon mögött haladva. 3. egy kissé meredek köves sziklás igencsak veszélyes úton (főleg akkor veszélyes, ha előző nap eset az eső) viszonylag gyorsan fent lehet lenni. 4. A leghosszabb úton, ahol a tömeg halad fel, (eső után ez az út is csúszós). A Kordon: ez a kordon nem csak azért érdekes, mert népviseletbe öltözött fiúk- lányok tartják, hanem arról is, ami a kordonon belül van. A Kordon elején halad a legjobban tanuló fiú viheti fel a labarumot viszi. Mögötte a még jó tanuló fiúk haladnak, ha segíteni kell a labarum vitelében, mert nagyon nehéz. Mögöttük a ferences szerzetesek, püspökök, és a többi szerzetesek haladnak. A kordon mögött a hivatalos munkát betöltő emberek követik, rendszeresen jelenik meg pl.: Dalma asszony. Ha felértünk lélegzetelállító látvány tárul a szemünk elé. A nyereg telis teli van emberrel. Mivel sok ember lehet rosszul több helyen mentőautó áll készen a segítségnyújtásra. A mise szívhez szóló, megható, reményekkel teli. Az egész misét nagy erősségű hangszórók segítségével hallhatják a messzebb lévők.  A dalokat az emberek egyszerre éneklik. Ezt is igazán megindító hallgatni. A mise a Salvator- kápolnától keletre, a Kis és Nagy-Somlyó nyergében van, a Makovecz Imre által tervezett Hármashalom- oltárban tartják (1998-ban épült). A zarándoklat végén imával és énekkel búcsúznak a hívek a helytől és a szobortól. Azt tartják, aki fűzfaággal megérinti a Szűz Mária lábát és az ágat haza, viszi, minden nap imádkozik és letép egy levelet az ágról annak egész évben „szerencséje” lesz. De más tárgyakkal is meg lehet érinteni a szobor lábát pl.: annak a hozzátartozónak a zsebkendőjével, aki nem tudod eljönni. A közös énekben elhangzik mennyire, fáj az elválás Szűz Máriától. Vigaszt abban lelnek, hogy visszatérhetnek ide és az istenanya mindig velük, van. A zarándoklatból hazatérőket a falu határában a lelkipásztor várja, és együtt mennek a templomukhoz az együttes imádságra.