Míg az 1843-44-es országgyűlésen többségben voltak a konzervatívok és a nyelvkérdésen kívül más pontban nem tudtak újítást hozni, addig az 1847-48-as nevezetes pozsonyi országgyűlés már jelentős reform törvénytervezetekkel indította el a fejlődés útját. Az országgyűlést V. Ferdinánd király (1835-1848) magyar beszéddel nyitotta meg. A nemesi rendek önként mondtak le az adómentesség kiváltságáról és eltörölték az ősiség törvényt, továbbá kimondták az örökváltságot (a jobbágyság felszabadult a földesúri terhek alól). 1848 első hónapjaiban Európa számos nagyvárosában forradalmak törtek ki. Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval. Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló értelmiségi csoport, a “márciusi ifjak”, Petőfi és társai reggel kilenckor a Pilvax kávéházból az egyetemre mentek, ahol az ifjuság csatlakozott hozzájuk. Először az orvosokhoz, majd a mérnökökhöz, utána a jogászokhoz vonultak. Tíz órakor lefoglalták a Landerer-nyomdát. A cenzor engedélye nélkül nyomtatták ki követeléseiket, a 12 pon-tot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt. 1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten. 3. Évenkénti országgyűlést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereg. 6. Közös teherviselés. 7. Úrbéri viszonyok megszüntetése. 8. Esküdtszék.képviselet egyenlőség alapján. 9. Nemzeti Bank. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra,magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a' külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak. 12. Unio. Tizenegy órakor kezdték osztogatni a szabad sajtó első példányait, kézről kézre adogatták a forradalmi röplapokat.. Ezt követően a tömeg a városháza elé vonult. A városi tanács vezetői aláírták a fiatalok követeléseit. Megválasztották a Közbátorsági Bizottmányt, melynek a tagjai a márciusi fiatalok és megyei, városi vezetők lettek. A helytartótanács fegyverbe állítatta a katonákat. Az összecsapás azonban elmaradt. Délután öt órakor kiszabadították Tán-csics Mihályt a börtönből, a kocsi elé magukat fogták be a fiatalok, így vitték végig a városon. Este Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt és előadták a Bánk bánt. A március 13-ai bécsi és a 15-i pesti forradalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyűlés követeléseit elfo-gadni és ezekből törvényeket alkotni. A törvények tartalmazták a “12 pont” legfontosabb követeléseit. Ezáltal a békés átalakulás végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az első független, az országgyűlésnek felelős magyar kormány. A miniszterek többsége a kor reform-politikusai közül kerültek ki, így helyet kapott a kormányban Széchenyi és Kossuth is. A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom. A II. világháború utáni magyarországi kommunista rendszer nem tartotta nemzeti ünnepének. Az 1950-es években "szocreál" demonstrációkat tartottak, s 1848-1849-es eszmékhez az internacionalizmust, a "világforradalmat " igyekeztek hozzákapcsolni. Az 1960-as évektől "diákünneppé" változtatták, "forradalmi ifjúsági napok" elnevezéssel összemosták március 15-ét olyan napokkal, olyan kommunista évfordulókkal, amelyeknek semmi közük nem volt a márciusi ifjúsághoz.