Székely Mihály emlékhelyek |
KFKI (internet) |
2004.08.04. 12:38 |
Szarvas, Vajda Péter u. 1.
A Tessedik Sámuel Múzeum, az egykori református gimnázium falán márványtáblák sora emlékeztet a híres tanítványokra.
AZ ÛRREPÜLÉS ÉVSZÁZADÁNAK ELEJÉN ITT TANULT SZÉKELY MIHÁLY, AZ AVIATIKA MAGYAR ÚTTÖRÕJE.
A SZARVASI ÖREGDIÁKOK KÖRE ÉS A VAJDA PÉTER GIMNÁZIUM 1965.Kissé távolabb bronzreliefes márványtáblán ez áll:
SZÉKELY MIHÁLY SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJA EMLÉKÉRE.
SZARVAS VÁROS BARÁTI KÖRE
|
Székely Mihály Párkány felett |
Cucor Roland (internet) |
2004.08.04. 12:33 |
1906. október 18-án a délutáni órákban Esztergom felett egy léghajó vonult el, amely Komáromnak vette útját. A léghajó oly alacsonyan szállt a város felett, hogy szabad szemmel is kivehetők voltak a kosárban tartózkodó emberek. Rövidesen az első repülőgép is megjelent „légterünkben”. 1900. július 19-én Székely Mihály mérnök, aviatikus (pilóta) által vezetett repülőgép Bruckból 6 órakor légi útra kelve Győrön és 7 óra után Esztergomon át, fél 9 órakor Budapestre érkezett.
|
Székely Mihály a Magyar Repülési Kronológiában (részlet) |
Szentesi Csaba (internet) |
2004.08.04. 12:17 |
A MAGYAR REPÜLÉS KRONOLÓGIÁJA A KÍSÉRLETEZÉSEKTŐL 1910-TŐL 1919-IG 1910. jan. 10. Adorján János először repül a Strucc nevű repülőgépével Budapesten a Rákosmezőn.(az első magyar repülőgép, magyar motorral, magyar pilótával, - ez a nap a MAGYAR REPÜLÉS KEZDETE).
1910. febr. 26. másodszorra alakul meg a Magyar Aero Club (MAC).
1910. febr. Zsélyi Aladár első repülőgépének repülése.
1910. ápr. Kolbányi Géza repülőgépe az első felszállás után összetört.
1910. ápr. Székely Mihály első repülőgépének repülése.
1910. máj. az első magyar pilóta, aki utast visz magával Csermely Károly (a menyasszonyát, aki így lett az első magyar női légiutas).
|
Névadónk Székely Mihály repülőmérnök |
|
2004.08.02. 11:36 |
A repülés gondolata õsidõk óta foglalkoztatja az embert. A legkorábbi elképzelés az ismert görög mondában fordul elõ, amely Daidalos és fia Ikaros madárszárnyakkal való repülésérõl szól. A repülõ ember-homo volans - gondolata a középkorban is felvetõdött, és számos irreális megoldással, gyakran tragikus szárnypróbálgatással végzõdött. Az ember elsõ ízben léggömbön emelkedett a levegõbe, mégpedig Franciaországban a XVIII. század végén. A léghajó és a repülõgép szerkesztésével századunk elsõ éveiben kezdtek foglalkozni külföldön és hazánkban - vagyis akkor, amikor a belsõ égésû motorok tökéletesítése lehetõvé tette az aviatikában való
alkalmazásukat. A hazai repülés történetében kimagasló helyet foglal el a szarvasi születésû Székely Mihály (eredeti családi nevén Szrnka). 1885. január 11-én született. A szarvasi gimnázium diákja volt 1895-1903-ig, és tanulmányait jeles érettségi bizonyítvánnyal fejezte be. Gépészmérnöki oklevelét a budapesti mûegyetemen szerezte meg. Ezt követõen több éven át repülõgép-szerkesztéssel és repüléssel foglalkozott. Budapesten hunyt el 1959. április 3-án.
|
|