EVANGÉLIKUS ÓTEMPLOM
http://informatika.szarvas.hu 2004.08.04. 10:20
A Szarvasi Tessedik templom rövid története: Hrdina András híveivel 1722-ben telepedett le Szarvas területére és 1723-ban felépítették elsõ templomukat. Igen gyenge anyagból, valószínû vályogból, így helyette 6 év múlva 1729-ben újat építenek. Szarvas második lelkésze Markovitz Mátyás ebbe a templomba oltárt emelt, toronnyal, harangokkal látták el a templomot. 1759-ben épült a harmadik templom, de ismételten csak az elõzõkhöz hasonló anyagból és terjedelemben építették fel. A buzgó vallásos nép egy év alatt felépítette templomát. Tessedik Sámuel és Boczkó Dániel lelkészek mûködése alatt épült 1788-ban a mai Ótemplom.
Felépítése majdnem kizárólag Tessedik nevéhez fûzõdik. 1786-ban kaptak engedélyt arra, hogy a gyenge anyagból épült roskadozó templom helyébe, szilárd anyagból újat építsenek. Építése oly kevés költségbe került, hogy Tessediket gyanuba fogták ellenségei, hogy kincset talált, melyet elõttük eltitkolt. Tessedik a hihetetlen olcsóságot maga is elismeri, de magyarázatot is ad rá: "az épület a török háborúk alatt, minden gyûjtés és koldulás nélkül, valamint az adófizetõ földmûves minden megterheltetése nélkül a régi torony renoválásával együtt három éven belül a szarvasi egyházközösség önkéntes adományaiból 27000 forintért építetett. Nem fogja - úgy mond - az utókor elhinni, hogy ezen épület oly rövid idõ alatt és oly csekély költséggel volt felépíthetõ, ha nem ismeri, milyen célirányosan lehetett nem csak a felnõtteket, de a gyerekeket is beosztani az építésnél, továbbá mint lehetett magát az építõ anyagot elsõ kézbõl olcsón beszerezni és Szarvasra szállítani." Tessedik t.i. az egyház gondnokának 400 váltó forintot adott, hogy azzal menjen Máramarosba, ott vegyen fenyõfát, szállítsa azt Csongrádig a Tiszán s onnan Szarvasig a Körösön. Így a helyszínen közvetítõ nélkül vett és leszállított famennyiség egy részét, mint fölösleget azután éppen 400 forintért sikerült eladni, így a templom faanyaga ingyen volt. A kõanyagot Világos és Radna vidékérõl kellett szállítani. II. József idején az így felépített templomok tornya is volt, mert az már korábban Mária Terézia idejében épült 1775-ben égetett téglából, órával is ellátták és a már meglévõ három harangot is elhelyezték benne. A templomot Kümnach Lajos pozsonyi építõ mester építette, hirtelen halála után a budapesti Krausz mester fejezte be. Mindezt 8000 lelket számláló gyülekezetet áldozatkészsége hozta létre. 1788 ádvent II. vasárnapján szentelték fel a templomot. 1838. december 9-én a templom 50 éves jubileuma alkalmából, újra festették, a templom padlóját kõtáblákkal rakták ki. Orgonáját kitisztították. Az ünnepi istentisztelet keretében az esperes megáldotta azt a 6 házaspárt, akik az aranylakodalmukat tartották, tehát 50 éve a templom építésének évében keltek egybe. 1888-ban a templom 100 éves fennállásának ünnepére is tetemes költséggel renováltatta az egyház a templomot. A presbitérium a saját körében tartott gyûjtés révén a középsõ csillárt Klimaj Mihály, Jansik Mihály arany feszületet ajándékozott az oltárra. 1938-ban 150 éves jubileumára tatarozták a templomot és akkor nagyobbították az orgonát is. 1960-as években tatarozták a templomot kívülrõl. A szószék oltár fából készült aranyozással. Az oltárképet Zellinger András festette 1780-ban. Az oltárkép Jézus menybemenetelét ábrázolja. Az oltárkép két oldalán, Tessedik idejében az urnák helyén két istennõ szobor állt: a remény és ájtatosság istennõje és a munkálkodás istennõje. 1817-ben a szobrok helyébe állították az urnákat, ugyanakkor lett a keresztelõ medence is az oltár közepérõl a keleti részére helyezve. A templomban 3500 ülõhely van.
A Szarvasi Tessedik templom orgonájának rövid története:
Az 1788-ban felépült nagy templomban, a régi 12 regiszteres kis orgonát állították fel. Ez kicsinek bizonyult a nagy templom számára. Ezért ezt az orgonát a gyülekezet a nagylaki gyülekezet részére ajándékozta, mint azt a régi jegyzõkönyvek bizonyítják. A második orgona, ami ebben a mi õsi templomunkban szólt, 1804-ben készült. Készítõje Herroteikk József orgonaépítõ. Két manuálos 30 regiszteres, 2066 síppal rendelkezett. 1814-ben készült el, amikor is a külsõ diszaranyozáshoz 300 itce (azaz 265 liter) pálinkát használtak fel, ami rögzítette az arany festék díszítést, oly annyira, hogy ezt az aranyozást és a szekrényeket, amikben a sípokat helyezték el, az 1938. évi felújításkor is érintetlenül használhatták fel. Az ezernyolcszázas években ez az orgona az ország második legnagyobb orgonája volt. Egyedül az esztergomi bazilika orgonája volt nagyobb, már harmadikként mögéje szorult a Mátyás templom orgonája Pesten. 1897-ben a Rieger Testvérek orgonagyára két szép halk változatot cserélt át az orgonában, aminek a sípjai ma is szólnak. 1938-ban került sor az orgona bõvítésére állami támogatással. Borgulya Endre kántor tanító tervei alapján, Peskó Zoltán orgonamûvész, kisebb korrigálásával az Angszter orgonagyár készítette el. 36 regiszteres 5 nyelvregiszteres és összes sípjainak száma 2484. Javarészt a régi sípok felhasználásával készült. Három manuálon elosztva. Megható arra gondolni, hogy vannak sípok, amik már 1804 óta szolgálják az isten dicsõségét és gyönyörködtetnek minket csodálatos hangjukkal. Háborúkat túlélték és talán túlélnek minket is.
|