Határtalanul!
Határtalanul!
Az Apáczai Közalapítványnál két pályázatot is nyertünk. Ezek segítségével egyrészt 42 diák utazhat júliusban a Vajdaságba tanulmányútra, illetve 20 diák vesz részt közös projektben az erdélyi Csikdánfalván az ottani középiskolásokkal szeptemberben. Erről olvashattok bővebben A népi hagyományok továbbélése napjainkban a határon innen és túl című korábbi cikkben.
Május 27-én a Közalapítvány sajtótájékoztatóval egybekötött konferenciát tartott Budapesten a nyertes iskolák képviselőinek. Itt vehettük át a kiutazásról szóló oklevelet, sajnos csak a Délvidékre szólót, de talán eljut majd az erdélyi is. A rendezvényt Csete Örs, a Közalapítvány igazgatója nyitotta meg, majd Dr. Starkl Ferenc kuratóriumi elnök beszélt a Közalapítvány eddigi tevékenységéről. A legfontosabb gondolata számomra az volt, hogy mit is jelenthet a Nemzeti Összetartozás Napja. Hiszen sokaknak ez csak szimbolikus jelentőségű, de ő mégis abban bízik, hogy az ő segítségükkel a határon inneni és túli szakképző iskolák együttműködésével nemcsak szimbólum, nem csak üres frázisok puffogtatására lehetőséget adó alkalom lesz, hanem valódi kapocs kialakítására, éltetésére vagy új szálak létrehozására nyújt lehetőséget. …és nemcsak egy nap lesz, hanem folyamat, hiszen nemcsak nyelvünk köt össze bennünket…
Ezt követően a rendezvényre meghívott két vendég, Rúzsa Magdi énekesnő és Gergely István kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó kapott szót. Magdiról mindenki tudja, hogy a Délvidékről, Vajdaságból származik, István pedig felvidéki. Így mindketten határon túli magyarok, akik ma már Magyarországon élnek. Ők is megerősítettek minket abban, hogy ma Magyarországon valóban „határtalanul” kell gondolkodni, hogy határon innen és túl ezer szállal kötődünk egymáshoz. Magdi mesélte, hogy mennyire megfogta őt az a helyzet, amikor Tusnádfürdőn (Erdély) egy eredetileg cigány népdalt félig szerbül, félig horvátul együtt énekelte vele a székely közönség. István pedig arról szólt, hogy szerinte a szlovák-magyar viszony körüli viharok inkább gerjesztettek és nem annyira a valóságot tükrözik, mint azt sokan szeretnék. Szerinte erről nem is kellene többet beszélni. Őt meggyőzték azok az őszinte gratulációk, amiket szlovákoktól kapott az olimpia után.
Végül közös fotózásra került sor, ahol a két vendég és az okleveles iskolák képviselői álltak be a csoportképhez. (A képek júniustól láthatók a www.apalap.hu oldalon.) Az okleveleken láthatjátok a két neves közreműködő dedikációját!
|